Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Érettségi Filozófiából

2008.01.28

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

 

A vizsga szerkezete

 

Szóbeli vizsga

15 perc

„A”
Egy téma kifejtése

„B”
Szemelvény értelmezése

50 pont

 

 

Szóbeli vizsga

 

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.

 

A jelölt vázlatot készíthet és azt használhatja (amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is). A tétel kifejtéséhez szükséges szemelvényeket, képeket stb. a tételnek tartalmaznia kell.

 

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)

 

 

Tartalmi szerkezet

 

A szóbeli vizsga „A” és „B” részei az általános érettségi vizsgakövetelményekben szereplő három nagy témakörre épülnek: filozófiai problémák; filozófusok alapvető gondolatainak ismerete; korszakok, irányzatok.

 

 

A tételsor jellemzői

 

A tételsor legalább 20 tételt tartalmaz.

 

A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a vizsgázónak legyen lehetősége szóbeli feleletében a filozófia, a tudományok, a művészetek és a hétköznapi gondolkodás találkozási pontjainak bemutatására.

 

A szaktanár kb. 10%-os arányban beépítheti a helyi tantervben szereplő speciális tartalmakat is (művészettel, természettudományokkal, médiával, környezeti etikával összefüggő filozófiai kérdések stb.). Amennyiben a vizsgázók között olyan jelölt is van, aki nem a tételekhez illeszkedő helyi tanterv szerint tanult, következmények nélkül kérheti az ilyen jellegű tételek alóli felmentését.

 

 

A tételek jellemzői

 

Minden tétel két altételt („A” és „B”) foglal magába.

 

Az „A” altétel lehet

  • egy filozófiai probléma átfogó kifejtése;

  • egy filozófus jellemző gondolatainak bemutatása;

  • egy filozófus művének ismert szövegrészleteken alapuló értelmezése;

  • egy filozófiatörténeti korszak, ill. irányzat bemutatása.

 

Minden tételnek legalább két „A” altételt kell tartalmaznia, amelyek közül a vizsgázó választhat.

 

A „B” altétel filozófiai, illetve filozófiával összefüggő irodalmi szövegrészlet, fogalom, ábra vagy művészeti alkotás értelmezését foglalja magába.

 

Az „A” és „B” altételben a filozófia eltérő területeiről és korszakaiból származó problémafelvetések, álláspontok, érvek, szövegértelmezések szerepeljenek.

 

A feladathoz szükséges szövegrészleteket, ábrákat stb. a tételnek tartalmaznia kell. A vizsgán csak autentikus szövegek használhatóak. A szövegrészleteket úgy kell kiválasztani, hogy jellemző gondolatmeneteket mutassanak be, s a szövegből kitűnjék a szerző kérdésfeltevése, álláspontja, érvei. Egy-egy szövegrészlet nem lehet hosszabb, mint két gépelt oldal, azaz 4000 karakter. A domináns filozófiai szövegek mellett irodalmi vagy jól érthető tudományos ismeretterjesztő szövegek is felhasználhatók egy probléma sokoldalú megközelítéséhez (művelődéstörténeti és interdiszciplináris vonatkozások).

 

 

Értékelés

 

A szóbeli vizsgán 50 pont érhető el. Ebből 35 pont az „A”, 15 pont a „B” altétel teljesítésére adható az alábbi értékelési szempontok szerint:

  • filozófiatörténeti tudás, problémafelvetések és válaszok, interpretációk ismerete;

  • a logikus gondolkodás eljárásainak és az érvelési technikáknak az alkalmazása;

  • a szövegértelmezés szintje;

  • a filozófiai problémák interdiszciplináris és kultúrtörténeti megközelítése.

 

A tételsor összeállításakor röviden rögzíteni kell az egyes tételekhez a fenti értékelési szempontok szerinti részpontszámokat. A felelet minősítése ennek az értékelési útmutatónak az alkalmazásával történik.

 

 

Emelt szintű vizsga

 

A vizsga szerkezete

 

Írásbeli vizsga
240 perc

Szóbeli vizsga
20 perc

A)

Feleletválasztós kérdéssor

B)

Szövegértelmezés, problémameghatározás

C)

Esszé

„A”

Egy téma kifejtése

„B”

Szemelvény elemzése

20 pont

30 pont

50 pont

50 pont

 

 

Írásbeli vizsga

 

Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az A), B) és C) rész, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

 

 

Tartalmi szerkezet, a feladatsor jellemzői

 

A feladatsor 20%-ában elemi filozófiatörténeti tények ismeretét ellenőrzi, 30%-ában az olvasottságot, a problémafelismerési és -értelmezési képességet vizsgálja, 50%-ában komplex készségeket mér. Az esszéírási feladat a filozófiai ismereteket, a filozófiai gondolkodásmódot és az argumentációs készséget együttesen vizsgálja.

 

Az A) rész az elemi filozófiatörténeti ismereteket ellenőrző zártvégű kérdésekből áll. Négy feladatot tartalmaz. Az első az ókori vagy a középkori, a második a XVII–XVIII. századi, a harmadik és a negyedik a XIX–XX. századi filozófia történetéhez kapcsolódik.

 

A B) rész az olvasottság és a problémaértelmezési készség felmérésére hivatott. Három rövid idézet szerzőjének és az idézetekben taglalt filozófiai kérdéseknek a meghatározását, illetve értelmezését igényli. Az első idézet az ókorból vagy a középkorból, a második a XVII–XVIII. századból, a harmadik a XIX–XX. századból származik.

 

A C) rész egyetlen, kisebb terjedelmű (minimum két oldal) önálló esszé megalkotása. A vizsgázó három téma közül egyet választhat.

 

A második és a harmadik feladathoz a szemelvényeket a feladatlap tartalmazza.

 

 

Értékelés

 

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 100 pont adható. Ez a következőképpen oszlik meg a három rész között:

 

A) rész   20 pont
B) rész   30 pont
C) rész   50 pont

 

 

Szóbeli vizsga

 

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

 

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az a felelési időbe még belefér.)

 

 

Tartalmi szerkezet

 

A tételsor jellemzői

 

A tételsor legalább 20 tételből áll. A szóbeli vizsga az általános érettségi vizsgakövetelményekben szereplő három nagy témakörre épül.

 

A tételsor az alábbi típusú feladatokat tartalmazza:

  • egy filozófus legfontosabb gondolatainak kifejtése;

  • egy filozófiai probléma több bölcselő segítségével való bemutatása;

  • egy irányzat, egy korszak filozófusokon keresztül történő bemutatása;

  • fogalmak értelmezése, kifejtése és alkalmazása;

  • szövegértelmezés;

  • a filozófia és más területek (művészet, vallás, tudomány) találkozási pontjainak a bemutatása;

  • a filozófiai problémák hétköznapi aspektusainak a bemutatása;

  • szépirodalmi szövegekben rejlő filozófiai gondolatok feltárása.

 

A tételsor „A” altételeiben az érettségi vizsga általános követelményei szerint kötelezően ismerendő filozófusok valamilyen kontextusban megjelennek. Legalább egy tétel erejéig szerepel a magyar filozófia is (pl. Apáczai Csere János, Bibó István, Hamvas Béla, Lukács György, Polányi Mihály).

 

 

A tétel jellemzői

 

Minden tétel két altételből áll.

 

Az „A” altétel egy filozófiai problémának vagy egy filozófus alapvető gondolatainak az összefüggő kifejtése, illetve egy korszak vagy irányzat átfogó bemutatása lehet. A tételnek ezt a részét a fenti három megközelítésmód szerinti két-három különböző változatban kell megfogalmazni. Ezek közül kell a vizsgázónak egyet kiválasztania.

 

A „B” altétel egy – legfeljebb 2–3 gépelt oldal terjedelmű – autentikus filozófiai szemelvény elemzése. Az elemzés során a vizsgázónak rekonstruálnia kell a szövegben taglalt filozófiai problémát és az argumentáció módszerét. Ismernie kell, és helyesen kell használnia a szövegben előforduló filozófiai szakkifejezéseket. A szemelvényben tárgyalt kérdést el kell helyeznie a vele összefüggő problémák és kérdésfelvetések általánosabb rendszerében.

 

A tételnek tartalmaznia kell a kidolgozáshoz szükséges szemelvényeket. Az érettségi vizsgán csak autentikus filozófiai szövegek használhatóak. A szövegkiválasztás alapvető szempontja, hogy az idézett részből kitűnjön a filozófus kérdésfeltevése és álláspontja. Törekedni kell a művek jellemző részleteinek a kiválasztására.

 

 

Értékelés

 

A szóbeli vizsgán 50 pont érhető el. Ebből 35 pont az „A”, 15 pont a „B” altétel teljesítésére adható az alábbi értékelési szempontok szerint:

  • filozófiatörténeti tudás;

  • logikus gondolkodás, argumentációs készség;

  • szövegértelmezési készség;

  • a filozófiai problémák kultúrtörténeti és interdiszciplináris vonatkozásainak meglátása;

  • a vizsgázó kreativitása, önálló véleményformáló képessége.

 

A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes tételekhez a fenti szempontoknak megfelelő részpontszámokat. A felelet minősítése ennek az értékelési útmutatónak az alkalmazásával történik.