KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Szóbeli vizsga

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.

A jelölt vázlatot készíthet és azt használhatja (amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is). A tétel kifejtéséhez szükséges szemelvényeket, képeket stb. a tételnek tartalmaznia kell.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)

Tartalmi szerkezet

A szóbeli vizsga „A” és „B” részei az általános érettségi vizsgakövetelményekben szereplő három nagy témakörre épülnek: filozófiai problémák; filozófusok alapvető gondolatainak ismerete; korszakok, irányzatok.

A tételsor jellemzői

A tételsor legalább 20 tételt tartalmaz.

A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a vizsgázónak legyen lehetősége szóbeli feleletében a filozófia, a tudományok, a művészetek és a hétköznapi gondolkodás találkozási pontjainak bemutatására.

A szaktanár kb. 10%-os arányban beépítheti a helyi tantervben szereplő speciális tartalmakat is (művészettel, természettudományokkal, médiával, környezeti etikával összefüggő filozófiai kérdések stb.). Amennyiben a vizsgázók között olyan jelölt is van, aki nem a tételekhez illeszkedő helyi tanterv szerint tanult, következmények nélkül kérheti az ilyen jellegű tételek alóli felmentését.

A tételek jellemzői

Minden tétel két altételt („A” és „B”) foglal magába.

Az „A” altétel lehet

• egy filozófiai probléma átfogó kifejtése;

• egy filozófus jellemző gondolatainak bemutatása;

• egy filozófus művének ismert szövegrészleteken alapuló értelmezése;

• egy filozófiatörténeti korszak, ill. irányzat bemutatása.

Minden tételnek legalább két „A” altételt kell tartalmaznia, amelyek közül a vizsgázó választhat.

A „B” altétel filozófiai, illetve filozófiával összefüggő irodalmi szövegrészlet, fogalom, ábra vagy művészeti alkotás értelmezését foglalja magába.

Az „A” és „B” altételben a filozófia eltérő területeiről és korszakaiból származó problémafelvetések, álláspontok, érvek, szövegértelmezések szerepeljenek.

A feladathoz szükséges szövegrészleteket, ábrákat stb. a tételnek tartalmaznia kell. A vizsgán csak autentikus szövegek használhatóak. A szövegrészleteket úgy kell kiválasztani, hogy jellemző gondolatmeneteket mutassanak be, s a szövegből kitűnjék a szerző kérdésfeltevése, álláspontja, érvei. Egy-egy szövegrészlet nem lehet hosszabb, mint két gépelt oldal, azaz 4000 karakter. A domináns filozófiai szövegek mellett irodalmi vagy jól érthető tudományos ismeretterjesztő szövegek is felhasználhatók egy probléma sokoldalú megközelítéséhez (művelődéstörténeti és interdiszciplináris vonatkozások).

Értékelés

A szóbeli vizsgán 50 pont érhető el. Ebből 35 pont az „A”, 15 pont a „B” altétel teljesítésére adható az alábbi értékelési szempontok szerint:

• filozófiatörténeti tudás, problémafelvetések és válaszok, interpretációk ismerete;

• a logikus gondolkodás eljárásainak és az érvelési technikáknak az alkalmazása;

• a szövegértelmezés szintje;

• a filozófiai problémák interdiszciplináris és kultúrtörténeti megközelítése.

A tételsor összeállításakor röviden rögzíteni kell az egyes tételekhez a fenti értékelési szempontok szerinti részpontszámokat. A felelet minősítése ennek az értékelési útmutatónak az alkalmazásával történik.

Emelt szintű vizsga

A vizsga szerkezete

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az A), B) és C) rész, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Tartalmi szerkezet, a feladatsor jellemzői

A feladatsor 20%-ában elemi filozófiatörténeti tények ismeretét ellenőrzi, 30%-ában az olvasottságot, a problémafelismerési és -értelmezési képességet vizsgálja, 50%-ában komplex készségeket mér. Az esszéírási feladat a filozófiai ismereteket, a filozófiai gondolkodásmódot és az argumentációs készséget együttesen vizsgálja.

Az A) rész az elemi filozófiatörténeti ismereteket ellenőrző zártvégű kérdésekből áll. Négy feladatot tartalmaz. Az első az ókori vagy a középkori, a második a XVII–XVIII. századi, a harmadik és a negyedik a XIX–XX. századi filozófia történetéhez kapcsolódik.

A B) rész az olvasottság és a problémaértelmezési készség felmérésére hivatott. Három rövid idézet szerzőjének és az idézetekben taglalt filozófiai kérdéseknek a meghatározását, illetve értelmezését igényli. Az első idézet az ókorból vagy a középkorból, a második a XVII–XVIII. századból, a harmadik a XIX–XX. századból származik.

A C) rész egyetlen, kisebb terjedelmű (minimum két oldal) önálló esszé megalkotása. A vizsgázó három téma közül egyet választhat.

A második és a harmadik feladathoz a szemelvényeket a feladatlap tartalmazza.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 100 pont adható. Ez a következőképpen oszlik meg a három rész között:

Szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az a felelési időbe még belefér.)

Tartalmi szerkezet

A tételsor jellemzői

A tételsor legalább 20 tételből áll. A szóbeli vizsga az általános érettségi vizsgakövetelményekben szereplő három nagy témakörre épül.

A tételsor az alábbi típusú feladatokat tartalmazza:

• egy filozófus legfontosabb gondolatainak kifejtése;

• egy filozófiai probléma több bölcselő segítségével való bemutatása;

• egy irányzat, egy korszak filozófusokon keresztül történő bemutatása;

• fogalmak értelmezése, kifejtése és alkalmazása;

• szövegértelmezés;

• a filozófia és más területek (művészet, vallás, tudomány) találkozási pontjainak a bemutatása;

• a filozófiai problémák hétköznapi aspektusainak a bemutatása;

• szépirodalmi szövegekben rejlő filozófiai gondolatok feltárása.

A tételsor „A” altételeiben az érettségi vizsga általános követelményei szerint kötelezően ismerendő filozófusok valamilyen kontextusban megjelennek. Legalább egy tétel erejéig szerepel a magyar filozófia is (pl. Apáczai Csere János, Bibó István, Hamvas Béla, Lukács György, Polányi Mihály).

A tétel jellemzői

Minden tétel két altételből áll.

Az „A” altétel egy filozófiai problémának vagy egy filozófus alapvető gondolatainak az összefüggő kifejtése, illetve egy korszak vagy irányzat átfogó bemutatása lehet. A tételnek ezt a részét a fenti három megközelítésmód szerinti két-három különböző változatban kell megfogalmazni. Ezek közül kell a vizsgázónak egyet kiválasztania.

A „B” altétel egy – legfeljebb 2–3 gépelt oldal terjedelmű – autentikus filozófiai szemelvény elemzése. Az elemzés során a vizsgázónak rekonstruálnia kell a szövegben taglalt filozófiai problémát és az argumentáció módszerét. Ismernie kell, és helyesen kell használnia a szövegben előforduló filozófiai szakkifejezéseket. A szemelvényben tárgyalt kérdést el kell helyeznie a vele összefüggő problémák és kérdésfelvetések általánosabb rendszerében.

A tételnek tartalmaznia kell a kidolgozáshoz szükséges szemelvényeket. Az érettségi vizsgán csak autentikus filozófiai szövegek használhatóak. A szövegkiválasztás alapvető szempontja, hogy az idézett részből kitűnjön a filozófus kérdésfeltevése és álláspontja. Törekedni kell a művek jellemző részleteinek a kiválasztására.

Értékelés

A szóbeli vizsgán 50 pont érhető el. Ebből 35 pont az „A”, 15 pont a „B” altétel teljesítésére adható az alábbi értékelési szempontok szerint:

• filozófiatörténeti tudás;

• logikus gondolkodás, argumentációs készség;

• szövegértelmezési készség;

• a filozófiai problémák kultúrtörténeti és interdiszciplináris vonatkozásainak meglátása;

• a vizsgázó kreativitása, önálló véleményformáló képessége.

A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes tételekhez a fenti szempontoknak megfelelő részpontszámokat. A felelet minősítése ennek az értékelési útmutatónak az alkalmazásával történik.